2024.03.19.

A pingpong szerelmesei – Shakunetsu no Takkyuu Musume

Gyerekkoromban nem sok közöm volt a sport animékhez, leginkább a Tsubasa kapitány, ami megmaradt vagy a Kaleido Star, amit személy szerint nem bírtam. Szóval ezt a pontot inkább a Haikyuu!! számlájára írom. Szerencsére azóta megnéztem még párat és így jutottam el a mai terítéken lévő animéhez is.

Őszintén megmondom, hogy nem tudok sok mindent a pingpongról. Mikor szakmát tanultam, – volt tesióránk is – ott játszottam talán először. Persze, tudtam, hogy létezik a nagy világban, de a lustaságom révén nem igazán érdekelt soha egyetlen egy sport sem annyira, hogy rendszeresen űzzem. Ettől függetlenül az évek múlásával azt vettem észre magamon, hogy bizonyos esetekben élveztem a nézésüket, főleg, ha magyarok is a részesei voltak. Ilyen volt például a 2016-s riói olimpia.
Amennyit pingpongoztam, abból annyi jött le, hogy nem túl bonyolult játék, baráti körben el lehet ütni vele az időt (hehe, remélem értitek). Ekkor fújta velem szembe a szél a Shakunetsu no Takkyuu Musume-t, a lányokat, akik imádnak pingpongozni.

Először is leszögezném, hogy egyetlen egy férfi szereplő sem bukkan fel az animében, így, akinek ez gondot jelent, ne kezdjen bele. Ahogy észrevettem, tipikus anime kezdés. No persze, nem feltétlen az átiratkozásra gondolok, hanem a középiskola életről, ahol a diákok klubokat választanak maguknak, hogy amott tevékenykedjenek. Föhősnőnk, Tsumujikaze Koyori, egy átiratkozással kezdi, majd egy – mondhatni – kínosabb találkozónak köszönhetően felbukkan a másik szereplőnk is, Agari, aki a helyi pingpong klub egyik ígéretes tagja. Mint kiderül, Koyori megszállottan szereti a pingpongot és egyáltalán nem rossz benne, sőt.

A történet innét indul. Természetesen nem kell nagy megfejtéseket keresni, nincsenek olyan váratlan fordulatok, amitől lefordulnál a székről. Az egész inkább olyan cuki (mi más lehetne, hiszen lányok szerepelnek benne), bár némi kitekintést a fiúk is kapnak. A motiváció itt is az, mint számtalan másik ilyen kaliberű animénél: jussunk ki az országosra, nyerjük meg. Mindezeken túl kapunk egy kis ismertetőt (de hívhatjuk leckének is) a pingpongról, az ütőkről, bizonyos technikákról és az ilyet mindig tudtam értékelni, különösképp, ha ezek a tények fedik a valóságot vagy annak nagy részét.

A karaktereknek vannak egyedi személyiségjegyük, játékuk vagy ütőfogásuk, de részletesebb infókat csak a főbb szereplőkről kapunk (értsd: a múltjáról). Jól fel vannak építve, nem lóg ki senki a képből, tisztes munka lett. Igaz, azt vettem észre, hogy ebben a tekintetben Koyori, mintha kicsit hátrébb szorulna.

Grafikailag teljesen rendben van, ahogy zeneileg is. Külön tetszett, hogy odafigyeltek a játék okozta izzadásra is, értem ezalatt azt, hogy nem csak a homlokuk verejtékes, hanem a ruhájuk is átázik, de azért nem kell aggódni, nem csap át az egész egy ecchi látványvilágba. El is rontaná az összképet. Azonban volt egy pillanat, ami megragadta a figyelmemet. Nem kell semmi különlegesre gondolni, csak úgy vélem, hogy ebben a jelenetben (ahol Mune szól (a rózsaszín hajú) Kirukához) teljesen eltalálták a szöveg és a vele párosuló arcmimika érzelmi szálát, reakcióját. Gyakorlatilag természetes volt, lehet épp ezért volt ennyire kirívó ez a pillanat. Erre gondolok (igaz, ez egy kép, sok mindent nem mond, de ahhoz amúgy is meg kell nézni, szóval ne tagadjátok meg magatoktól a lehetőséget):

Összegezve ez egy remek anime lett. Pingpong, csajok, mindez egy laza köntösben. Nem túl eredeti, de itt lehetne azt mondani, hogy az egyszerűsége a nagyszerűsége. Szórakoztató, aranyos, és megdobogtatja a szívet (ha meglesitek, megértitek miért írom ezt). Szép lezárást kapott, a végén volt egy filmszerű stáblista is, ami után kapunk egy szép gesztust is. Mégis egy picit keserű az a szőlő, mert tizenkét rész bizony kevés. Még ennyi kellett volna. Az animében lévő célt meg se közelítették, és abból kiindulva, hogy a sorozat 2016-ban látott napvilágot és a mai napig nem érkezett hozzá folytatás, számomra kicsit aggodalmas jövőt ábrázol. Valószínű, hogy anyag sincs, amiből dolgozhatnak és talán akkorát se ment, mint amekkorára számítottak. Senki se értse félre, ez egy jó anime, van benne potenciál bőven, alig, hogy csak kapargatja a felszínt, de sajnos jelenleg nincs hová mennie, egyelőre be kell érnünk ennyivel. Én szerettem! Reméljük a legjobbakat és a mielőbbi folytatást. Love All!

Értékelés: 8/10

Forrás(ok): A képeket a Cruchyroll-n lévő videókból vágtam ki.

ELŐZETES

IMDB

Scorching Ping Pong Girls  | TV Series (2016– ) 1440min | Animation, Sport | TV Series (2016– ) Summary: Add a Plot »
Countries: JapanLanguages: Japanese

Feliratkozás
Visszajelzés
guest

0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
Previous post Godzilla vs Kong – Előzetes
Next post Találkozunk az úton – A nomádok földje
0
Would love your thoughts, please comment.x