2024.03.19.

A sas leszált! – NASA APOLLO SATURN V

A Holdra szállás talán az emberi történelem egyik legambiciózusabb projektje, amire azóta se volt példa.

A Saturn V a kilövőálláson!

Az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közti hidegháború (1947-1991) időszaka alatt, a két szuperhatalom folyamatosan rivalizált egymással az ideológiai, kulturális, társadalmi, gazdasági és politikai kérdéskörökben. Ennek a korszaknak köszönhető a fegyverkezési verseny és ami a cikk szempontjából még fontosabb, az űrverseny.

Az űrversenyt 1957 és 1975 közé datálják. Az első sikeres, Föld körüli pályára álló műhold a szovjet Szputnyik-1-s volt, amivel megelőzték az amerikaiakat. Természetesen a válasz amerikai részről sem maradt el. Felgyorsították a Vanguard-programot és Wernher von Braunt-al (illetve idevehetjük James Van Allent is) végül felbocsájtották az Explorer-1-s műholdat, ami megerősítette a Van Allen-öv létezését.

1958. október 1-jén megalakult a NASA. Ugyanebben az évben fellőtték a Vanguard-1-s szondát, majd az első kommunikációs műholdat, a SCORE-t, 1958. december 18-án. Ezenfelül a Mercury-programot is bejelentették.

Ezek után a figyelem a Naprendszer égitestjei felé – holdjaira, bolygóira – fordult. A Szovjetunió elindította a Luna-programot. A Luna-1 1959. január 2-án startolt, majd 6000 km-el repült el a Hold mellett (bár a Holdba való becsapódásra tervezték). Ezt a Luna-2-nek sikerült elérni 1959. szeptember 1-jén. A Luna-9 1966. február 3-án sértetlenül landolt a Holdon, ezzel a szovjetek elhódították az amerikaik elől a Hold elérése utáni dicsőséget.

A Vénusz és a Mars felé is küldtünk szondákat. Az előbbihez Venyera-1-t, ami 1961. május 19-én repült el a bolygó mellett, majd a Vernyera-7 már a felszíni leszállást is teljesítette. Az utóbbit a Mariner-4 nevezetű szonda érte el, ez volt az első ember alkotta tárgy, ami fényképet készített egy másik bolygó felszínéről.

A szovjet sikereket tovább gyarapította a Vosztok-program. 1961. április 12-én a Vosztok-1 elindult az űrbe Jurij Gagarin-el a fedélzetén és egy Föld körüli fordulatot megtéve az első űrben járt ember lett (amerikai részről John Glenn volt ez a személy 1962. február 20-án). A szimultán űrrepülés elsőbbsége után az első női űrhajós is a szovjetekhez köthető, Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova személyében, aki 1963. június 16-án szállt fel a Vosztok-6-al, 48-szor megkerülve a bolygónkat, majd 3 nap múlva sikeresen hazatért. Az első űrsétát Alekszej Leonov tette meg 1965. március 18-án, három hónappal később az amerikai Edward White követte a Gemini-4 űrhajóval.

Mindezek mellett érdemes megemlíteni az esetleges állatkísérleteket, például Lajka kutyát, akit a Szputnyik-2 fedélzetén lőttek fel vagy a Sam-et, a rézuszmajmot, aki a Mercury-program egyik előkísérletében vett részt.

A csapat.

A sorozatos bukásokat követően az akkori amerikai elnök John F. Kennedy bejelentette az Apollo-programot, ami 1961 és 1972 között zajlott. Mindössze 9 év állt rendelkezésre. Biztonságosan eljutni a Holdra és visszajutni onnan. Ez a Saturn hordozórakéta-család, az Apollo űrhajó és holdkomp fejlesztését igényelte, illetve a Gemini-program kísérleteit. Mindennek a rengeteg fejlesztésnek és kísérletnek köszönhetően (ami emberi áldozatokat is követelt), Neil Armstrong – elsőként és ezzel történelmet írva – a Hold felszínére léphetett 1969. július 21-én.

„Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek!”

A cikk nem ért véget, kérlek ugorj a következő oldalra.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest

0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
Previous post A V12-s duruzsolása – Lamborghini Sián FPK 37
Next post Élet a pandémia idején
0
Would love your thoughts, please comment.x